2009. november 3., kedd

Magnézium fontossága



Észrevettem, h éjjel - szerencsére eddig még csak 1x - mintha begörcsölt volna a vádlim. Ma meg németen a szemem rángott. Régen ez akkor fordult elő, mikor magnézium hiányom volt. Sztem újra el kezdem szedni a Spirulina algát is!!! :) Most erre kerestem rá! :)

Mi az, amit a szedésével elérhetsz?

A szív egészsége

A magnézium segíthet az infarktus és a szívritmuszavarok megelőzésében, illetve kezelésében. Valamelyest növelheti a szívizom energiaellátását.

A magas vérnyomás csökkentése

A hipertenzió tanulmányozása közben arra lettek figyelmesek a kutatók, hogy sokkal kevesebben szenvednek a betegségben azokról a területekről, ahol „kemény”, azaz magnéziumban gazdag az ivóvíz. Azóta tanulmányok egész sora igazolta a magnézium vérnyomáscsökkentő hatását.

Görcsök és sérülések kezelése

Mivel nélkülözhetetlen az izmok elernyedéséhez, enyhítheti a görcsöket, illetve gyorsíthatja sportsérülések (pl. izomhúzódás) gyógyulását.

A megnövekedett szükséglet kielégítése

A sportolók magnéziumigénye magasabb az átlagemberénél, és a nem megfelelő utánpótlás a regenerálódás, a teljesítmény rovására megy. Különösen igaz ez a testépítőkre, mivel a fokozott fehérjebevitel tovább emeli a szükségletet.

Magnéziumból található a szervezetben messze a legkevesebb a makroelemekhez tartozó ásványi anyagok közül. Egy átlagos felnőtt teste mindössze 25-30 gramm magnéziumot tartalmaz. Ennek körülbelül 50-60%-a a csontok részét képezi. A kálium után a magnézium adja a legtöbb intracelluláris kationt, míg extracellulárisan az összmennyiség 1%-a van jelen. A kis mennyiség ellenére rengeteget hallani a magnéziumról, az egyik leginkább „reklámozott” ásványi anyag.
Ennek két oka van: először is hihetetlenül sokoldalú, minden komolyabb biológiai folyamathoz nélkülözhetetlen – így részt vesz például az energiatermelésben, a nukleinsavak és a fehérjék szintézisében, az idegrendszer és az izmok működésében, a fogak és a csontok felépítésében; másodszor pedig stressz, vagy intenzív fizikai munka hatására igen gyorsan ürül, így megfelelő pótlás nélkül elég hamar hiányállapot léphet fel. Részint ennek, részint pedig annak a ténynek, hogy az emberek táplálékának ma már nagy részét képező feldolgozott élelmiszerek igen kevés magnéziumot tartalmaznak köszönhető, hogy sokan szenvednek a fejlett országokban is az ásványi anyag hiányában.
A magnéziumhiány tünetei nemcsak a felismerése miatt fontosak, de megmutatják a magnézium fő terápiás előnyeit is. A magnéziumhiány számos tünettel jár, rövid- és hosszútávon egyaránt:
Szívritmuszavart, fáradtságot, izomgörcsöket, a kognitív és a koordinációs képességek zavarát, gyengeséget, hányingert, hányást, hasmenést, idegességet, remegést, hypokalémiát és –kalciémiát, magas vérnyomást valamint agyi- és koszorúérgörcsöt okozhat.
Hosszútávon a hiány növeli a szívbetegség és a cukorbetegség kialakulásának esélyét. A cukorbetegek, alkoholisták, fogyúkúrázók, komoly stresszel, illetve nehéz fizikai tevékenységgel járó munkát végzők (így sportolók is) különösen ki vannak téve a magnéziumhiány veszélyének. Különösen igaz ez a testépítőkre és más nehézatlétákra, akik extrém mennyiségű fehérjét fogyasztanak, ez ugyanis növeli a magnéziumigényt.

A hiány tünetei megmutatják egyben a legfőbb jótékony hatásait, és felhasználhatósági lehetőségeit a magnéziumnak táplálékkiegészítőként. Néhány kutatás szerint nagy szerepe van a szívbetegségek megelőzésben a megfelelő magnézium fogyasztásának. Különösen igaz ez a szívritmuszavarokra, ahol a magnéziumnak nemcsak preventív szerepe van, és nem kizárólag a hiányból eredő aritmiát képes gyógyítani, de a ritmuszavar bizonyos fajtáin normális magnéziumszint mellett is képes segíteni.
Ezenkívül úgy tűnik, komoly szerepe van mind az infarktus megelőzésében, mind pedig az infarktust követő lábadozás támogatásában. Mivel kofaktorként rengeteg sejten belüli enzimatikus folyamatban részt vesz, így a sejtenergia termelesében is nélkülözhetetlen, akárcsak a Q-10 koenzim, a magnézium is pozitív hatást gyakorolhat a szívizom energia-ellátottságára.
Bár a mechanizmus, amellyel a szívre gyakorolt jótékony hatásait kifejti nem teljesen tisztázott, az valószínűnek látszik, hogy a magnézium kálciumantagonista tulajdonsága szerepet játszik benne. A kálcium és a magnézium szorosan együttműködnek a szervezetben, sok folyamatban leszabályozzák egymás hatását. Emiatt fontos együtt szedni őket táplálékkiegészítőként, méghozzá 2:1 arányban a kálcium javára.

A szívre gyakorolt pozitív hatásain túl több vizsgálat szerint is a magnézium képes csökkenteni a magas vérnyomást is. Magas vérnyomás esetén tehát érdemes kísérletezni az ásványi anyagok beviteli arányának eltolásával: míg a nátrium fogyasztását csökkenteni, addig a káliumét és a magnéziumét jelentősen növelni érdemes. A magnézium ezenkívül még számos jótékony hatással bír. Úgy tűnik, vércukorszabályozó szerepe van a szervezetben, hiánya öregkori cukorbetegséghez vezethet. Táplálékkiegészítőként az ilyen (2-es típusú) diabetes esetén hasznos lehet, valamint segíthet megelőzni a cukorbetegség szövődményeit. További előnyei közé tartozik, hogy csillapíthatja az asztmás rohamok súlyosságát, mivel tágítja a légutakat. Mivel a magnézium a csontok igen fontos építőeleme, segíthet a csontritkulás megelőzésében és kezelésében is.
Természetesen ennek az ásványi anyagnak vannak sportcélú alkalmazásai is. Mindenekelőtt a magnézium elengedhetetlen az izmok elernyedéséhez, aminek köszönhetően enyhítheti az izomgörcsöket, illetve segíthet izomsérülések esetén. Görcsoldó hatásáról ellentmondóak a tanulmányok, ám a leghatásosabb ásványi anyagnak tűnik ezen a téren, mindenképpen érdemes vele megpróbálkozni.
A sérülések és a görcsök kezelésén kívül azonban sokak szerint a magnéziumnak még fontosabb szerepe van a sportban, ugyanis teljesítménynövelő hatást tulajdonítanak neki. Egy vizsgálatban 7 héten keresztül kaptak az alanyok napi kb. 7.5 mg magnéziumot/tskg, és a kontrollcsoporthoz képest mind erőben, mind testtömegben szignifikáns növekedést értek el. Vannak azonban kutatások, melyek nem tudták megerősíteni a magnézium teljesítménynövelő, vagy anabolikus hatását. Így az a leginkább elfogadott álláspont, hogy a sportolóknak nagyobb a magnéziumszükséglete, így a könnyebben kialakuló hiányállapot visszavetheti a teljesítményüket – ebben az esetben pedig a pótlás drasztikus eredményeket produkál, míg normális esetben nincsen befolyása a teljesítményre, vagy a testtömegre. Testépítőknél különösen fontos, és nem véletlenül kedvelt kiegészítő a magnézium, hiszen nemcsak az edzések, de az extrém fehérjebevitel miatt is megnövekszik a szervezet magnéziumigénye, így fogyasztása mindenképpen ajánlott. A hiányállapot megelőzésének, illetve a magnézium stresszellenes hatásának köszönhetően ugyanis segíthetjük testünk regenerációját. Testépítőknek, és egyéb nehézatlétáknak napi 500-1000 mg magnézium bevitele ajánlott. Közkedvelt kiegészítő cinkkel együtt árusított formájában, ZMA-ként is, melynek a kizárólag magnéziumot tartalmazó készítményektől eltérő hatásait a ZMA szócikknél olvashatod.

Miért használjuk

A magnézium segíthet az infarktus és a szívritmuszavarok megelőzésében, illetve kezelésében. Valamelyest növelheti a szívizom energiaellátását.
Csökkentheti a vérnyomást. A hipertenzió tanulmányozása közben arra lettek figyelmesek a kutatók, hogy sokkal kevesebben szenvednek a betegségben azokról a területekről, ahol „kemény”, azaz magnéziumban gazdag az ivóvíz. Azóta tanulmányok egész sora igazolta a magnézium vérnyomáscsökkentő hatását.

Mivel nélkülözhetetlen az izmok elernyedéséhez, enyhítheti a görcsöket, illetve gyorsíthatja sportsérülések (pl. izomhúzódás) gyógyulását.
A sportolók magnéziumigénye magasabb az átlagemberénél, és a nem megfelelő utánpótlás a regenerálódás, a teljesítmény rovására megy. Különösen igaz ez a testépítőkre, mivel a fokozott fehérjebevitel tovább emeli a szükségletet. Így táplálékkiegészítőként szedése ajánlott.

További előnyei

Néhány vizsgálat alapján elképzelhetőnek tűnik, hogy magnézium segítségével megelőzhető az öregkori (2-es típusú) diabetes kialakulása. Úgy tűnik, már meglévő betegség esetén is enyhítheti annak szövődményeit.

A magnézium enyhén tágítja a légutakat, emiatt kedvező hatással lehet az asztma és a hörghurut kezelésére.

Görcsoldó hatásának köszönhetően enyhíti a menstruációt megelőző időszak tűneteit.
Csontritkulás esetén a csontok magnéziumtartalma csökken. Így a betegség megelőzésében, és kezelésében is hasznos lehet.

Hogyan használjuk?

Egy felnőtt férfi napi magnéziumszükséglete körülbelül 400 mg, ugyanez felnőtt nő esetén 320 mg körül mozog, amit a terhesség, illetve a szoptatás valamelyest megemelhet. Testépítőknek napi 500-1000 mg magnéziumkiegészítés javasolt. Hasonló mennyiség javasolt asztma és magas vérnyomás, valamit szívritmuszavarok enyhítésére, megelőzésére is. Étkezés közben ajánlott bevenni. A magnéziumtermékek ára csalóka lehet, nem véletlenek az esetleges nagy eltérések, fontos tudni, hogy a magnézium-oxid alig szívódik fel, így vagy kombinált készítményt érdemes vásárolni, vagy egy jól felszívódó sófajtát, pl. magnézium-citrátot vagy –orotátot. Magnéziumkészítmény mellett érdemes kálciumot is szedni, méghozzá a magnézium mennyiségének kétszeresét.

Természetes forrásai

Kiemelkedő forrásai a tengeri hínár(760mg/100g), a búzakorpa(490), a búzacsíra(336), a mandula(270) és a kesudió(267). Általában elmondható, hogy az olajos magvak bővelkednek magnéziumban, ezenkívül a különböző gabonák (így teljes kiőrlésű lisztjeik is), a hüvelyesek, illetve a sötétzöld levélzöldségek, valamint a keresztesvirágúak tartalmaznak jelentősebb mennyiségű magnéziumot. Remek magnéziumforrás még a szója(88) is.

Figyelmeztetések, esetleges mellékhatások

Veseelégtelenségben szenvedők ne használjanak megnéziumkészítményeket, vagy csak az orvos kifejezett utasítására. A felesleges magnézium ugyanis a veséken keresztül ürül, ha ez nem történik meg kellőképpen, túl magas magnéziumkoncentráció jöhet létre a vérben, ami igen veszélyes.

A bakteriális fertőzés esetén igen népszerű tetraciklinek (pl. doxiciklin) rosszabbul szívódnak fel, ha velük egyszerre magnéziumot vesz be.

A magnézium mellékhatásaként (főként nagy adagoknál) hasmenés, émelygés, hányás fordulhat elő. Ennél komolyabb tüneteket (pl. izomgyengeség, letargia, nehézlégzés) csak akkor okozhat, ha a szervezet nem képes a felesleget kiüríteni, így túladagolás következik be.

Tiltás: a magnézium nem szerepel semmilyen tiltólistán.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése