2009. október 6., kedd

Boka



Fizikai oldal:
A bokaizület tulajdonképpen egytengelyű csuklóizület, melyet hatalmas erejű oldalszalagok rögzítenek.Az ismert sérülések (zúzódás, törés, szalagszakadás, bevérzés) esetén az az öt jel ismerhető fel, amely károsodás esetén az emberi test bármely más részén is kialakul, névszerint:

Duzzanat
Bőrpír
Melegség
Fájdalom
A működés megromlása

Lelki jellemzők:
A boka a lélek nyelvén a lépéseket, a meglépett és a meg nem tett lépésekből származó stabilitást tükrözi. A lépések, melyeket megtett vagy szükséges megtenni és meglépni, az imént felsorolt jellemzők szerint azonosíthatók be:

Duzzanat: Olyan dolgokat akar még egyszer megcselekedni, amit már nem kell. Minden vizenyőnél, vérömlenynél közös jellemző, hogy az élet tüze diszharmonikussá válik. Ez a kedvetlenség a lépésekben keresendő, pontosabban semmit sem szeretne tenni annak érdekében, hogy elérje kitűzött dolgait. Mégis meg fogja tenni, hiszen valamit tenni kell, valamerre menni kell! Ha nem a helyes irányba, akkor (ebből következően) az ellenkezőbe! Elindul (az általa is rossznak tartott irányba), hiszen ott van a belső késztetés! Ez a kedvetlenség két, szorosan összefüggő eseményből ered: Kisebbrendűségi érzése könnyen érthetővé válik, amikor felfedezzük: olyan célok után fut, ami nem ébreszt benne örömet. Az ilyen cél felé vezető út elején, közben, de még a célnál sem fogja érezni az elvégzett munka teljességét! El-és belefárad, amiből egyenesen következik a kedvetlenség, és ebben az állapotban könnyen gyökeret ver az alulértékelés!
Az elért „sikertelenségeknél” jusson eszünkbe ez a perspektíva is: valószínű – biztos –, nem teljes energia-befektetéssel, teljes szívvel kívánta elérni céljait, hanem csak félgőzzel, tessék-lássék módon.Továbbá: életének rengeteg részletét nem vagy helytelenül értelmezte. Nem merítette ki az összes, benne rejlő lehetőséget és tulajdonságot. Nem merítette ki belőle a jó élményeket, amit sikerként könyvelhet el. Így nem marad más, mint a kudarcélmény.

Fájdalom: Olyan megtett, vagy meg-nem-tett lépést jelez, ami lelkiismeret-furdalást okoz! A lelkiismeret-furdalás a másfajta érzésből ered. (Bővebben a lélek és a fájdalom fejezeteknél). A fájdalom jellegzetessége az egyszerre jelentkező kettősség! Egyrészt tudja mit tett, mit lépett meg.Másrészt lelkében, szívében van egy jelentős érzés, ami az ellenkezőjét sugallja.Ez a fájdalom attól függően, hogy melyik bokán jelentkezik, lehet érzelmi, valamint anyagi jellegű döntés, cselekedet. A gyógyulás:Megértéssel kell kezdeni: mit mutat, mit hibáztam!De ami ennél sokkal fontosabb, mit tudok belőle tanulni? Sorra kell venni ezeket, mert másként ott marad és további problémákat eredményezhet a konfliktus!Sokszor már az is jelentős javulást idéz elő, hogy felmérjük helyzetünket és kialakul bennünk a szándék. Szándék, hogy megoldjuk. Megoldjuk, majd… A legfontosabb: mindent helyre lehet hozni!

Ficam: Egy rossz döntésre szánta el magát, de lehet, a közelmúltban meg is lépte! Megtette, de az élet megmutatta, ez olyan lépés volt, amit nagyon gyorsan helyre kell hozni! Természetesen ez is fájdalommal jár, hiszen egyébként nem fektetnénk rá elegendő hangsúlyt.Erre elmesélek egy nagyon rövid történetet: Egyszer valamikor, régen – egy „előző” életemben –, sertéstelepen dolgoztam. Mentem, mendegéltem és nagyon el voltam gondolkodva. A környezetről sok mindent el lehetett mondani, csak azt nem, hogy lélekemelő látvány tárult szemem elé. Ebben a büdös, lehangoló légkörben az én hangulatom is kezdett hasonlóvá válni, amit természetes módon akkor nem tudtam különösebben értékelni. Sok minden járt a fejemben. Dacból, szabadulási, de leginkább menekülési vágyamtól vezérelve „elhatároztam”, megteszek egy igen nehéz, nyomasztó lépést! Ez nagyon lefoglalta gondolataimat, érzésemet nem, mert egészen mással törődtem én, az érzésekre nem maradt idő. Annyira lefoglalt, hogy semmi másra nem tudtam figyelni. Még a lépéseimre sem! Minden másra figyeltem, csak a konkrét lépéseimre nem, így könnyen megjósolható volt, előbb-utóbb belelépek „valamibe”! Beleléptem, és ez a lépésem kificamította bokámat. Ezt rögtön tudtam, mert fájdalmam következtében alig voltam képes visszamenni a pihenőbe! Ráfoghatjuk a rossz – fizikai – lépésre, de figyelembe kell venni azt a lelki állapotot, ami igen hatékonyan játszott közre figyelmetlenségemben. Filozofálgathatunk rajta, vajon helyes, vagy helytelen érzelmi lépés volt-e (a bal lábammal zajlott ez a történet)! De ha ennyire lekötötte figyelmemet, akkor biztosan állítható, hogy időszerűtlen lépés volt.Amikor meg vagyunk győződve valamely elképzelésünk helyességéről, fel sem merül bennünk a gondolkodás! Amikor tudjuk a helyes utat, egyszerűen haladunk, s közben figyelünk minden apró részletre!Hogy ebben a történetben mi volt a pótcselekvés?Egy örömet okozó döntés helyett egy másikat választottam! A gyógyulás:Pihentetés, pihenés, amit felhasználunk arra, hogy elmélkedjünk: helyre lehet, és kell hozni elkövetett hibánkat!Szellemi gyógyítás:Kezünkkel formáljunk csövet a boka körül, koncentráljunk arra, hogy most kihúzok belőle minden erőt, ami gátolja a helyreállást!

Törés: Egyértelműen olyan elhibázott lépés, ami hatalmas (általában rossz) változást hozott életébe! És ami megkülönbözteti a ficamtól, helyrehozható, de az adott pillanatban helyrehozhatatlannak éljük meg!
forrás: www.posa.hu

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése